Online Interjú – Trisa

Mióta AMV-zel?

Nos, hivatalosan 2006-tól vágok. Viszont a 2006-tól 2008-ig készül videóimat nem szívesen nevezem AMV-nek. Ennek az az egyszerű oka van, hogy semmi értelem nem szorult beléjük; najó, volt egy-kettő, de mióta vegasszal vágok (tehát 2008 óta), azóta jobban szeretem azt mondani, 2008-tól AMV-zek…

Mi az ami elindított AMV vágói pályafutásodon, tehát miért kezdtél AMV-ket vágni?

Ó, ez igen egyszerű! 2006 őszén voltam először még a PeCsában AnimeCon-on és ott láttam ilyen “furcsa zenés videókat”, amik megfogták a képzeletem. Arra már nem emlékszem, hogy konkrétan akkor volt-e AMV verseny, de szerintem volt – valamiért az is rémlik. De csak így háttérzajként is adtak AMV-ket, és bent ragadtam a vetítő előtt. Még le is fényképeztem, bár, annak nem tudom mi volt az értelme. Valószínűleg vissza akartam keresni utána, hogy megnézhessem újra. Majd ezen az élményen felbuzdulva jutottam addig, hogy valamivel márpedig lehet ilyeneket csinálni – valahogy – és kis tizenéves fejjel nekiláttam ahogy tudtam.

Az AMV-kkel kapcsolatos konkrét kérdések előtt szeretném megkérdezni, honnan ered a neved, jelent-e valamit, és miért ezt választottad?

Ez elég bonyolult eredetre nyúlik vissza, de megpróbálom összefoglalni. Olyan 2004-2005 körül lett itthon internet, akkor voltam én 11-12 éves. Ekkor fedeztem fel, hogy interneten lehet barátokat szerezni, illetve kis történeteket írni másokkal. Szerepjátéknak hívtuk, de nem a klasszikus értelemben vett “szerepjáték” volt. A lényeg, hogy volt egy karaktered, akit lerajzoltál, kitaláltál, felruháztál valamilyen természetfeletti erővel, és akkor kis történeteket kreáltatok ketten. De ezt mi mindig MSN-en játszottuk, semmi “hivatalos” környezet nem volt. És egy régi barátnőm (akivel már nem tartom a kapcsolatot) buzdított, hogy játsszak én is, és találjunk ki karaktereket. Így is lett és ő ajánlotta, hogy az én karakterem neve Trisa legyen.

Megtetszett, elfogadtam. Később azonban, ahogy egyre több animét ismertem meg, leesett, hogy JA!… Annyira nem eredeti a név, mert a kedves partnerem (akivel később össze is vesztem rendesen) a Full Metal Alchemistből vette a nevet (ugye Edward és Alfons anyukájának a neve), csak ott Trishának írják. De megtartottam, mert szeretem az animét azóta is, hiába a rossz szájíz. Egyedül annyi a probléma, hogyha külföldön merül fel a nevem, akkor rendszeresen “trájszá” vagy valami hasonló csoda keletkezik kiejtve, mert a külföldi úgy olvasná, de hát legalább megvan a bája, és kicsit “magyarosított” is így a név. Egyébként annyira hozzámnőtt a név, hogy vannak barátaim, akik így szólítanak néha, egyfajta “becenév” is lett.

2006 óta vágsz tehát, melyik volt az első AMV-d, mivel készült, és mi ihlette?

Nos… mint mondtam a legeslegelső AMV-m nem AMV, de egy Naruto ‘AMV’ volt, a legelső Naruto Movie-ból és a The Cranberries, Promises című számára “vágtam”. Azért ilyen körülményesen írom, mert nincs címe. Fenn van youtube-on, de nem szívesen reklámozom, mert gyakorlatilag annyi történt, hogy a videó anyagot megszereztem, feliratosan, avi-ban, majd úgy, ahogy volt bevittem a programocskába és felszabdaltam. Amik tetszettek részek, azokat meghagytam (feliratostul) és ahogy jöttek a snittek úgy voltak egymás után, élesen, gyönyörűen, nem variálva; alá a zene, és KÉSZ.

Mindezt a Nero DVD író program videó szerkesztő részével csináltam. Verziószámra nem emlékszem, de CSODA volt. Egy videósáv, egy ‘hangsáv’, de a hangsávban nem lehetett látni a hullámokat, mint a Vegasban – vagy bármelyik értelmes programban. Ezért később, mikor már volt bennem ingerencia, hogy beateljek, akkor csak füllel tudtam besaccolni, hogy hol kell vágni.

Visszatérve az ihlet-forrásra; nos, ennél a Naruto-s videónál nem volt. Csak tetszett a zene, tetszett a dolog maga, hogy én csinálok valamit, tetszett az animáció, abból is a harcolós jelenetek, és ennyi. Amit ténylegesen első AMV-nek tekintek, azt a Vegasban gyártottam és a The Fantasy címre hallgat. Itt már volt koncepció – ugye a fantázia megragadása, követve a dalszöveget. Konkrét ihlet-adóra nem emlékszem, de talán Tyler_yj Jihaku című AMV-je volt az, amit megnevezhetek. Nem konkrétan, de közvetve egészen valószínű, hogy hatott rám az érzés, amit kiváltott bennem az AMV. Ugyanígy megnevezhetnék még pár régi nagy kedvencet, ezért nem tudok konkrét ihletőt megnevezni.

A kedvencekre visszatérek később. 🙂 Maradjunk egyelőre a vágóprogramoknál. Váltottál tehát Vegasra, megmaradtál nála, vagy azt is lecserélted?

Nem, teljesen hű vagyok hozzá, maradtam nála. Annyiban változtak dolgok, hogy használok Photoshopot effekteléshez meg maszkoláshoz, de a Vegasban is szoktam maszkolni, és újabban, ha nagyon lusta vagyok, akkor kizárólag Vegast használok. A Vegast mondjuk feltuningoltam egy-két telepíthető effekttel, de ennyi.

Próbálkoztam egy időben az Adobe Premiere Pro-val de annak a kezelő felülete valahogy rideg volt, és nem igazán feküdtem rá a témára. Az After Effects-hez meg nem is nyúltam, mert az már valahogy olyan földön túlinak tűnt bonyolultságában. Úgymond a ‘kőkorszaki’ módszereknél maradtam.

Használsz tehát effekteket. Szerinted milyen a jó effektezés egy AMV-ben és mi az amit már túlzásnak nevezhetünk? Vagy ez teljesen szubjektív, a néző ingerköszöbétől függő dolog?

Igazából két tényező van szerintem. A saját ízlésünk és a néző ízlése. Az, hogy egy AMV-vel melyiknek akarunk megfelelni, az már a készítőtől függ. Nekem az a tapasztalatom, hogy aki széteffekteli a videóját, az általában a közönségnek akar kedvezni, vagy gyakorol. A youtube tele van ilyenekkel. Viszont emlékszem, mikor bejött ez a nagy effektláz, a 3D hatás, szoba effekt, stb. – lásd Spoil című AMV -, akkor még nem arra mentek kizárólag, hogy most eye-candy legyen, hanem azért volt valami történet is mögötte. Ami, valljuk be, az AMV-nek egy alapvető eleme (vagy csak volt).

Tehát én akkor tekintem túlzásnak egy AMV-nél az effektet, mikor semmi értelme annak, hogy ott van: nem utal semmire, nem segít, hogy érzelmeket váltson ki. Ez utóbbit nem csak úgy kell érteni, hogy most elszínezem a képet, hogy romantikus legyen, hanem például következetesen használt kis gag-ek, átmenetek vagy kis apróságok fel tudják dobni a videót, anélkül, hogy unalmas lenne, vagy bántaná a szemet. Annyi szerintem a lényeg, hogy látszódjon, hogy miért van ott az az effekt – átmenet, vagy manipulál minket, vagy egyszerűen hatást kelt, vagy bármi további, ami egyedivé teszi.

Szerintem tehát a jó effekt az az, aminek van értelme, ízléses vagy esetleg ötletes, és mindenek előtt illeszkedik a koncepcióba, amit esetleg át akarunk adni. Az se hiba, ha az tetszik, ami a nézőnek és pakoljuk egymásra a színeket, a mozgásokat, az átmeneteket és a “közönségdíjra” hajtunk. Akkor is ki fog ütközni idővel, hogy az illető most szerette amit csinált, vagy csak úgy pakolgatott dolgokat. Mert az ilyen random eye-candy videóknál a jövőjét (sokáig emlegetik-e, kult darab marad-e) a “szakmai” közönség dönti el, nem pedig a youtube-on lévők.

Azt mondod tehát, hogy nem az FX teszi az AMV-t, hanem a jól és jó helyen használt FX. Mi a véleményed a purecut AMV-kről? Igaz az, hogy a kevesebb (jelen esetben semmi) néha jobb?

Teljes mértékben. Szerintem az egyszerű és nagyszerű elv mindig is él. Az az AMV, ami purecutként megállja a helyét, semmivel sem kevesebb egy széteffektelt társánál. Szeretek purecut AMV-t nézni és vágni is. Az effekt az szerintem csak kis cicoma, ami hozzáadhat a videóhoz, de ugyanúgy el is vehet.

Van kedvenc műfajod, nézői és vágói szemszögből egyaránt?

Nem tudok megnevezni kedvencet. Mindig a hangulatomtól függ, hogy épp mihez van kedvem. De ha vágóként nézem, akkor gyakran maga a történet, koncepció, amit kitalálok, az határozza meg, hogy milyen műfajú lesz. Ha jellemeznem kéne magamat, akkor a szentimentális-drámai és a fun-akció kategória között mozgok leginkább, de van, amikor más is jön pl. horror. De az első kettő, amiben a legtöbbet vágtam, de azok se “tiszta” kategóriák.

Nézni pedig abszolút a hangulattól függ. Viszont az AMV is tud nekem hangulatot is adni, pl. felvidítani és akkor eléggé nehezen tudok végigülni egy drámaibb hangvételű videót. Máskor meg lehet, hogy pont az a kis drámai hangnem fog nekem kis kikapcsolódást adni.

Igazából bármit megnézek, ami tetszik.

Biztosan van neked is kedvenc AMV-d. Megkérhetlek, hogy nevezz meg 3-3 magyar és külföldi AMV-t, amik a legjobban tetszenek neked?

Nos… Először is amit le kell szögezzek ezzel a kérdéssel kapcsolatban az az, hogyha megkérdezel egy év múlva, egész biztosan más mondok, de az is lehet, hogyha holnap kérdezel, akkor is mást mondok. Kezdjük a külföldiekkel.

Radical_Yue: Dreamer-je. Ezt bármikor meg tudom nézni és mosolyogva fogom újra játszani.

Ileia: RAH HEY! Ez egyszerűen zseniális szerintem. Annyira egyszerű, hogy az már fáj, és mégis ötletes.

Végül pedig lolligerjoj Into the Labyrinth című amv-jét kell említenem, mert mostanában ez az, ami kiakasztja a mutatókat és csak ámulok. Ez is primitív, és mégis odateszi a pontot, hiába eye-candy.

És akkor a magyarok. Itt rengeteget agyaltam… És most így átfutva a kis listámat, azt kell mondjam, nem tudok rendesen választani. Mégis megnevezek hármat, amikről MOST úgy gondolom, hogy a legek számomra.

Andyme: Epilogue. Ez az az AMV, amire nagyon szívesen gondolok vissza. Szerintem ez az egyik legszebb drámai hangvételű AMV.

A másik, amit említhetek, az lumiere Szeretem című AMV-je. Annyira kis kezdetleges AMV, amennyire csak lehet, tele van bakikkal, de a magja az egésznek, az úgy megragadott, hogy sose tudom elfelejteni.

A harmadik szintén egy drámai hangvételű videó lesz, és nem tudom megmagyarázni miért, de ez Jaaku Unsaid című videója.

A sajátjaid közül melyik a kedvenced?

Hát… jó kérdés. Talán a Rabbit Curse, mert ott sikerült egy olyan animének az alaptörténetét kiforgatni és átírni, ami ismert, ezért feltűnik az embereknek, hogy valamit csináltam.

Az előbb említett kedvenceknek, illetve bármelyik másik AMV-nek a nagyvilágból volt-e bármilyen hatása a vágási technikádra, stílusodra, vagy teljesen önállóan váltál azzá, aki vagy?

Ezt biztosan nem állítanám, hogy önállóan váltam azzá, aki vagyok. De azt, hogy mik hatottak, nehéz lenne megmondani. Ha nagyon áskálódni akarok, akkor Agressor De:Light-ja biztosan hatott a vágási stílusomra, de ugyanígy említhetném régebbről Sierra Lorna videóit: főleg a Searching és a Phenomenon. Ezeken túl egyébként szerintem minden hat rám, amit megnézek.

Elmondtad melyek a kedvenc AMV-id, van kedvenc AMV vágód is esetleg, akit a példaképednek tekintesz?

Ha példaképnek nem is, de kedvencnek mindenképpen Ileiát tartom. Mellette azonban már nem igazán tudnék olyat megnevezni, akit különösebben követek. Régebben Majin Kenshin-t követgettem, de mosmár, nem olyan aktív sajnos. Tehát, ha épp olyanom van és felbukkan egy ismerős név, akkor biztos megnézem a videóját. De a magyarok között is vannak ilyenek. Ilyen például Fullmoon vagy Yakumo, de ha vágna, akkor Jaaku is ilyen lenne.

Mennyi ideig készül egy AMV nálad? Melyik volt a leghosszabb és legrövidebb elkészítéséi idő?

Hm…. Nem kristályos, de úgy emlékszem a The Fantasy-n dolgoztam leghosszabb ideig. Főleg a sok videó anyag miatt. Ez volt olyan kb. egy hónap, de ez ne rettentsen vissza senkit, nem folyamatosan dolgoztam, hanem iskolából hazajőve, meg hétvégenként. Órára lebontva nem tudom mennyi. De a legrövidebb az valószínűleg egy nap alatt készült, ez a Strange Story volt, ami nem meglepő, ha valaki megnézi. Átlagosan mostanában olyan 1-2 hetet szüttyögök el egy AMV-vel, de ezt is úgy kell érteni, hogy csak pár óra max. naponta és a hétvége.

AMV versenyeken elért eredményeid közül melyikre vagy a legbüszkébb?

Hú. A legelső sikeremre. Mégpedig arra, hogy a The Fantasy-t az első AMV Art versenyen a legjobb multi-anime AMV-nek választották. Lehet, hogy így visszanézve annyira nem érdemelte meg, de valamiért biztos nekem szánták, és nagyon jól esett.

Külföldre neveztél valaha is? Ha igen, milyen eredménnyel?

Hűha. Neveztem, az biztos, talán azt is tudom, mivel, de hogy hova? Azt elfelejtettem. Azt hiszem valamelyik környező országbéli AMV versenyre neveztem a Revenge? és a Hitsuzen című videókkal, de nem tudom milyen sikerrel. Illetve a Hitsuzent az neveztem Japan Expora, is de ott tudom, hogy buktáztam, viszont jó élmény volt, mert a franciáknak tetszett a videó.

Maradjunk az AMV versenyeknél. Régi motorosként és notorius animecon látogatóként mi a véleményed a magyar conos versenyek felhozataláról, tehát a versenyre beküldött videókról, a légkörről?

A felhozatal mindenképpen… változott. Ahogy észrevettem, régen több energiát tettek a versenyzők átlagban egy videóba, mint most. Elég szomorú volt látni a mostani versenyen, hogy mik vannak. Nem mondom, régen is voltak olyan versenyek, ahol hogy úgy mondjam, gagyi volt a felhozatal, de régen még bekerülni se volt olyan egyszerű, nemhogy nyerni. Most pedig boldog, boldogtalant leadnak, hogy mindenki boldog legyen. Én emlékszem, három, talán négy videóval próbálkoztam, mire bekerültem. Volt színvonal, illetve egy mérce, amit meg kellett ugrani. Most mintha nem lenne, de ez persze azért is lehet, mert nincs annyi ember, aki nevezne.

A légkör pedig ködös. Sajnos a versenyszervezők számát sem tudom, hogy hány volt a conokon, azt tudom, hogy “az Art” mindig fikázott, bármi is volt, de valahogy mindig volt és reméljük lesz is. És amit sajnálok még, hogy kevés az új arc. Mindig ugyanazok neveznek, és akik újak, azok pedig valahogy nem olyanok mint régen. Ezért akik régiek, ők se tesznek annyi energiát, akik újak, azok pedig szintén azt látják, hogy ANNYIRA nem kell megerőltetnünk magunkat, úgyis leadják. Legalábbis én ezt érzem.

Szerinted hogyan lehetne javítani a színvonalon? Közösségen belül keressük a hibát, vagy a versenyszervezés az egyértelmű lúdas ebből a szempontból?

Szerintem itt mindenki hibás. Ahogy észrevettem a versenyszervezés is dacol és a közösségek is. Mert szerintem több közösség is akad. És túlságosan széttagolódott az egész AMV-s közösség, pedig picikék vagyunk és pont hogy össze kéne fogni és nem letolni egymást az esetleges hibákért, hanem segíteni egymást. Mindenki “mellékállásban” csinálja ezt, ez egy hobbi, itt az volna a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát. A szervezőkön mindig azt látom, hogy hullafáradtak. Ez baj, mert ott lennének az olyan AMV készítők is, akik esetleg tudnának segíteni: épp nem neveznek és ráérnek bíbelődni ezzel azzal (adminisztrációval, oklevél nyomtatással, apróságokkal stb.), esetleg a helyszínen besegíteni és így tovább. Tudom, hogy ez most egy ilyen idill, amit felvázoltam, de nem hiszem, hogy kettő, esetleg három embernek kéne mindent megcsinálni. Lehetne szervezni kis “népszerűsítő” videókat, hogy gyere, vágj, ismerkedj, tanulj – mint az amúgy anno volt is, és akkor hátha többen neveznének, ha többen neveznek, nagyobb az esély, hogy valaki meg is marad az AMV-s vonalon, és fejlődik és színvonalas videót fog beküldeni.

Azt nem merném állítani, hogy nincsenek conról conra új nevek a szavazólapon, nem lehetséges, hogy az ismertebb vágók aktivitása csökkent inkább? Te például az a-m-v.org-os adatlapod szerint több, mint másfél éve nem vágtál AMV-t. Mikor neveztél utoljára magyar versenyre, és van-e jelenleg AMV-d készülőben?

De, mindenképpen, és igazad van, új nevek vannak, de sajnos kevesen. És az is kétségtelen, hogy a régi AMV-sek “elkopnak”, még akár a nem is annyira régiek is. Másfelől ijesztő így kimondva, hogy másfél éve nem vágtam. De tényleg nem vágtam. Az utolsó, ami elkészült, azt láthatja mindenki, hogy a Metamorphosis, amivel történetesen neveztem is conra… Nem tudom melyikre már, nem olyan rég, és kicsit pofára estem, mert elég hátul végzett. Pedig próbálkoztam.

A készülő vagy inkább nem készülő AMV-kről: jelenleg nem tudnék neked project file-t mutatni, de a fejemben van vagy három terv. És az akarat megvan. Egyedül időm és olyan rendes ihletem nincs.

Velho a hullámvasúthoz hasonlította az AMV-zést. Szerinted is csak idő kérdése a javulás vagy marad a hanyatlás, amíg nem kap az egész egy lökést, amitől ismét “szebb és jobb” lesz minden? Gondolok itt közösségen belüli kapcsolatokra, AMV-k mennyiségére és minőségére, új arcokra, mondhatni mindenre, ami ide tartozik.

Én nem tudom megmondani igazából. Remélem, hogy jön még szebb korszak, de valahogy nem tudom. Szerintem egyszerű emberi kommunikáción múlna az, hogy jobbak legyenek a közösségen belüli kapcsolatok. A készülő AMV-k jövőjét meg végképp nem tudom.

Szerinted mikortól lehet egy AMV vágóra azt mondani, hogy már nem aktív? Te aktívnak tartod magad?

Aki nem vág, az nem aktív. Ez nem jelenti, hogy nem is fog vágni, de évente minimum egy videó dukálna. Ahogy nekem is, de mivel már több, mint egy éve nem vágtam, csak MEP részeket (amikből kevés valósult meg), nem állítanám magam aktívnak. De ez nem jelenti, hogy nem is fogok.

Visszatérve a MEP részekre. Aki csak ilyeneket vág, szerintem nem aktív, mert aki már csinált MEP részt, tudhatja, hogy nem igényel akkora energiát, mint egy önálló AMV.

Jó is hogy említed, melyik a kedvenc MEP-ed, amelyben résztvettél?

Nos egy kedvencem egy el nem készült lenne, de abból kb. semmi nem valósult meg, így a meglévők közül a Heni MEP, amit említek. Volt egy közös cél, közös “koncepció” és annak ellenére, hogy ez valahogy nem egy klasszikus értelemben vett MEP, mégis nagyon hatásos lett. Itt is látszik, hogy egy kis hobbiból mi minden nőhet ki.

Szerveztél már valaha MEP-et?

Nem.

Befolyásolta bármiben is az életed ez a hobbi?

Eddig ez sohasem jutott eszembe, de igen, befolyásolta. Nem is kicsit. Ennek segítségével ismerkedtem meg magának a számítógépnek a bizonyos rejtelmeivel, amiknek ma igen nagy hasznát veszem. Legyen ez akárcsak a vágóprogram használata. Az, hogy autodidakta módon megtanultam használni felhasználói szinten, nagyon nagy segítség, sőt ha olyan pályát választok az életben, még ott is hasznos lehet. Úgy is mondhatnám, hogy bizonyos szintű filmes technikai alaptudáshoz jutottam. Ez egy dolog azonban csupán.

Az is befolyásolta az életem közvetett módon, hogy ismerkedtem emberekkel, akikkel később szorosabb kapcsolatba is kerültem (bizonyos esetekben nagyon szoros kapcsolatba). Ezeken kívül pedig maga a tény, hogy van egy hobbim, amire szívesen áldozok időt, vagy másként mondva, tartozom valahova, valakik közé, nagyon jó érzéssel tölt el. Hiányozna, ha nem lenne.

Közösséghez tartozni mostmár AMV vágás nélkül is tudsz, a soraidból viszont az olvasom, hogy fogunk mi még Trisa AMV-t látni. Ennyi év után, mi az ami motivál egy AMV vágót?

Igazából ugyanaz, mint eddig. Egyedül a módszereim változtak. Zenét továbbra is hallgatok, animét kevésbé nézek, viszont AMV-ket azért gyakrabban látok. Ezért az animékről is lesz valami fogalmam. Így, ha valami történet egy zene hatására felcsillan, akkor keresek hozzá alapanyagot. Nehezebb, mivel kevésbé tudom, hogy mi minden van, azonban, ha néha-néha nézek valamit, az is inspirálhat még. Ami motivál még, az az, hogy tetszik az embereknek. Mindig van legalább egy valaki, akinek hasonlóan kicsavarodott a gondolkodása vagy az ízlése és mosolyogva mondja, hogy tetszik neki. Ez mindig jó érzés.

Vannak-e egyéb, japánhoz kapcsolódó hobbiaid, időtöltéseid?

Már nem igazán tudnék megnevezni ilyet. Régebben jobban rá voltam állva a japán kultúrára, de kimerült a manga olvasásnál és a rajzolásnál. (Mangát próbáltam is rajzolni.) Ezek ugyanúgy, mint az AMV, csak még kevesebb idő jut rájuk, de attól még szeretem és igyekszem. Ugyanez az animékkel is. Szeretnék nézni, de nem jutok odáig. Minden bizonnyal azért se, mert nem akarom annyira. Van a mondás, hogy arra van időd, amire akarod, hogy legyen. Úgyhogy érdeklődve leselkedek, de sok-sok bepótolni valóm lenne.

Mi a véleményed az AMV|HUN blogról?

Szerintem egy jó kezdeményezés, mert letisztultan és átláthatóan mutatja be azt, amit az magyar AMV múltjáról, jelenéről, illetve az alapvető kérdésekről tudni érdemes. Hiányoltam régebben is, hogy nincs egy összeszedett iránymutató. Kis tutorialok készültek, de elapadt az is sajnos. Remélem így már érthetőbb és vonzóbb lesz a nagyközönségnek az AMV.

Tőled is megkérdezem, és valószínűleg sablon kérdés fog válni belőle: bármilyen tanács, rettentő bölcsesség azoknak akik most kezdték, vagy terveznek belevágni?

Annyi lenne, hogy elsősorban maguknak csinálják az AMV-t és legyen az az elsődleges, hogy nekik tetsszen. Ezen kívül ne féljenek kérdezni és bizalommal fordulhatnak hozzánk, mert szívesen segítünk bármiben.